Mikeás próféta könyve (7 fejezet)

Mikeás 1

1:1Jehova igéje, amely lőn a móreseti Mikeáshoz Jótám, Áház és Ezékiás, Júda királyainak idejében, amelyet prófétált Szamáriáról és Jeruzsálemről. 2Halljátok meg mindnyájan, ti népek, figyeljetek, föld és minden lakója, és legyen tanú ellenetek Jehova Isten, Jehova az ő szent templomából! 3Mert íme, Jehova kijön helyéről, és leszáll, és a föld magaslatain jár. 4És a hegyek megolvadnak alatta, és a völgyek megrepednek, mint a viasz a tűz előtt, mint a víz, amely lezúdul a meredek helyre. 5Mindez Jákob vétke és Izráel házának bűnei miatt van. Ki [az oka] Jákob vétkének? Nemde Szamária? És ki [az oka] Júda magaslatainak? Nemde Jeruzsálem? 6És Szamáriát kőhalommá teszem a mezőn, szőlőültetvények ültetésére való hellyé; És köveit a völgybe dobom, és alapjait feltárom. 7És minden faragott képét összetöröm, és minden bérét tűzzel elégetem, és minden bálványát elpusztítom; mert a parázna nő béréből gyűlt össze, és a parázna nő béréhez térnek vissza. 8Ezért kesergek és jajgatok; megőrülök és mezítelen leszek; jajgatok, mint a sakálok, és gyászolok, mint a struccok. 9Mert halálosan beteg a sebei miatt, mert feljött Júdáig; elérte népem kapuját, Jeruzsálemet. 10Ne hirdesd Gátban, ne sírj; Bét-Afrában fetrengj a porban! 11Menj el utadon, te Sáfir lakója, fedetlen szeméremtesttel; Caanán lakói nem mertek kimenni; Bét-Écel gyásza miatt nem lehet többé ott tartózkodni. 12Mert Marot aki engedetlenségben lakozik, jót remél, de Jehovátólá rossz száll alá Jeruzsálem kapujához. 13Fogd be a szekeret a gyors lovakhoz, Lákis lakója! Mert ez Sion leányának bűnének kezdete, mert benned találtattak Izrael vétkei. 14Ezért kiűzetel Moreset-Gátból, Akzib házai, olyanok lesznek mint a kiszáradt forrássok Izrael királyai számára. 15Új urat hozok néked, Marésa lakónője; Izráel dicsősége egészen Adullámig száll alá. 16Nyírd meg kopaszra, és vágasd le hajadat gyönyörűséges gyermekeidért, szélesítsd ki kopaszságodat, mint a sas, mert száműzték őket tőled.

Mikeás 2

2:1. Jaj azoknak, akik hamisságot forralnak és gonoszságot terveznek ágyukban; már napkeltekor teszik, mivel hatalmukban áll. 2. Ha mezőket kívánnak, elveszik azokat; ha házakat kívánnak, elveszik azokat; elnyomják az embert és házát, az embert és örökségét. 3. Ezért ezt mondja Jehova: Íme, veszedelmet tervezek hozni erre a népnemzedékre, amelytől nem tudjátok majd visszatartani nyakatokat, és nem járhattok emelt fővel, mert gonosz idők lesznek. 4. Azon a napon példabeszéd támad rólatok és jajveszékeléssel fogtok tele lenni, és azt mondjátok: Vége van! Teljesen elpusztultunk! Népem öröksége máshoz szállt! Jaj, hogy elvették tőlem! Mezőinket a hitetlen ellenségnek osztja…!" 5. Ezért nem lesz, aki kifeszítse a mérőzsinórt a sorsotokra Jehova gyülekezetében. 6. "Ne prófétáljatok ilyensmit!" azt mondják. „Ne prófétálj ilyeneket, nem jöhet ránk ilyen gyalázat!” 7. „Vajon ilyen gyorsan haragszik Jehova, Jákob háza? Ez a módja a munkálkodásának?” – Igen, az én szavaim kedvezőek annak, aki igazságban jár! 8. Népemet régóta ellenségemnek tekintik; lehúzzátok a palástot azok ruhájáról, akik csendben járnak, és nincs érzékük a háborúhoz. 9. Népem asszonyait kiűztétek szeretett otthonaikból, kisdedeiktől örökre elveszitek ékességemet. 10. Keljetek fel és menjetek el, mert nincs itt nyugalmatok; mert az utálatosság miatt fájdalmak lesznek, súlyos fájdalmak. 11. Igen, ha egy szélhámos és csalárd jönne, a hazugság embere, mondván: „Borról és részegítő italról prófétálok neked”, az jól prófétálni fog e néphez! 12. Egészen összegyűjtelek téged, Jákob! Összegyűjtöm Izrael maradékát; Úgy gyűjtöm őket, mint juhokat az akolba, mint nyájat a legelője karámjába, hogy nagy lesz a nép hemzsegése. 13. Előttük megy föl, aki utat tör, kitörnek, átmennek a töréskapun, kivonulnak, és előttük megy át királyuk, és élükön maga Jehova!

Mikeás 3

3:1És ezt mondtam: Hallgassatok ide, Jákob fejei és Izrael házának elöljárói! Nemde nektek kell ismernetek az ítéletet? 2Ti, akik gyűlölitek a jót és szeretitek a rosszat, akik lenyúztátok róluk a bőrt és a húst csontjaikról, 3És akik megeszitek népem húsát, és lenyúztátok róluk a bőrt, felnyissátok csontjaikat és összetöritek őket, mint a fazékban, és mint a húst a üstben, 4akkor majd Jehovához kiáltanak, de nem válaszol nekik, és elrejti arcát előlük abban az időben, mivel gonoszságot cselekedtek cselekedeteikkel. 5Így szólt Jehova a prófétákról, akik félrevezetik népemet, akik fogaikkal harapnak és békét hirdetnek, de aki nem ad a szájukba, az ellen háborút készítenek. 6Ezért éjszaka lesz nektek a látomás miatt, és sötétség lesz nektek a jövendölés miatt, és a nap lenyugszik a próféták felett, és elsötétül körülöttük a nappal. 7És megszégyenülnek a látnokok, és elpirulnak a jövendőmondók, és mindnyájan ajkukra teszik kezüket, mert nem jön felelet Istentől. 8De én tele vagyok erővel Jehova szelleméből, igazsággal és hatalommal, hogy megmondjam Jákóbnak vétkét és Izraelnek bűnét. 9Halljátok meg ezt, Jákób házának fejei és Izrael házának vezetői, akik elítélitek az igazságosságot, és elferdítitek mindazt, ami egyenes! 10Mindannyian vérontással építitek Siont, és igazságtalansággal Jeruzsálemet. 11Vezetői vesztegetésért ítélnek, papjai fizetségért tanítanak, prófétái pénzért jövendölnek, és mégis Jehovára támaszkodnak, mondván: „Nincs-e köztünk Jehova? Nem érhet minket semmi baj!” 12Ezért miattatok úgy Siont szántják fel, mint a mezőt, Jeruzsálem romhalmazzá, a Templom-hegy pedig erdős magaslattá lesz.

Mikeás 4

4:1És lészen a napok végén, hogy Jehova házának hegye szilárdan áll majd a hegyek teteje főle, és kiemelkedik a halmok közül, és népek özönlenek majd rá. 2És sok nép elmegy oda, és ezt mondják: „Jöjjetek, menjünk fel Jehova hegyére, Jákob Istenének házába, és tanítson minket útjaira, és mi az ő ösvényein járjunk!” Mert Sionból jön ki a Tóra (Törvény), és Jeruzsálemből Jehova igéje. 3És ítéletet tart sok nép között, és megfeddi a távoli hatalmas nemzeteket; és kardjaikat ekevasakká kovácsolják, lándzsáikat metszőkésekké; egyetlen nép sem emel kardot más nép ellen, és nem tanulnak többé hadakozást.

4És mindenki a szőlője és fügefája alatt fog lakni, és senki sem fogja őket megzavarni, mert a Seregek Jehovájának szája szólt. 5Mert minden nép a maga istenének nevében megy, de mi Jehovának, a mi Istenünknek nevében megyünk mindörökké. 6Azon a napon – ezt mondja Jehova – meggyógyítom a sántát, összegyűjtöm az elveszettet, és azokat, akiknek ártottam. 7És a sántát maradékká teszem, a szétszórtat pedig hatalmas nemzetté, és Jehova uralkodik felettük a Sion hegyén mostantól fogva mindörökké. 8És te, a nyáj őrtornya, Sion leányának hegye – hozzád jön el; igen, az előző királyság Jeruzsálem leányához érkezik. 9Most miért kiáltasz annyira? Nincsen-e köztetek a király? Elveszett-e a te tanácsadód, hogy fájdalom fogott el, mint a szólőasszonyt? 10Gyötrődj és kínlódj, Sion leánya, mint a szűlőlyasszony, mert most ki kell menned a városból, és a mezőn kell laknod, és fel kell menned Babilonba; ott fogsz megszabadulni, ott fog megváltani téged Jehova ellenségeid kezéből. 11És most sok nép gyűlik össze ellened, akik azt mondják: „Legyen tisztátalan, és szemeink Sionra tekintsenek!” 12De ők nem ismerték Jehova gondolatait, és nem értették meg tanácsát, mert úgy gyűjtötte őket, mint a kévéket a szérűre. 13Kelj fel, csépelj, Sion leánya, mert vassá teszem szarvadat, és rézzé patáidat; és sok népet összezúzol, és zsákmányukat Jehovának szenteled, vagyonukat pedig az egész föld Urának. 

Mikeás 5

5:1Most gyűlj össze seregekbe, seregek leánya! Ostrom alá vett minket, vesszővel veri Izrael bíráit arcul.2És te, Efráta Betlehemje – te lettél volna Júda nemzetségeinek legkisebbike – de belőled származik majd ő nekem, hogy uralkodjon Izráelen; és eredete ősidőktől fogva, a hajdankortól fogva van. 3Ezért megszabadítja őket mindaddig, amíg a vajúdó asszony szül. És testvéreinek többi része visszatér Izráel fiaihoz. 4És ő megjelenik és legeltet Jehova erejével, Jehovának, az ő Istenének fennséges nevével; és biztonságban lakoznak, mert most naggyá válik a föld határáig.

5És ő maga lesz a békességünk. Ha Asszíria betör a mi földünkre, és ha a palotáinkat tapossák, hét pásztort és nyolc férfi fejedelmet rendelünk ellene. 6És karddal legeltetik majd Asszíria földjét, és Nimród földjét kapuinál; és ő megment minket Asszíriától, aki betör a mi földünkre, és aki a mi határunkon tapos. 7És Jákob maradéka olyan lesz sok nép között, mint a Jehovától küldött harmat, mint az eső zuhataga a növényzeten, amely nem reménykedik emberben, és nem vár bizakodva az emberek fiaira. 8És Jákob maradéka olyan lesz a népek között, sok nép között, mint az oroszlán az erdő vadjai között, mint az oroszlánkölyök a juhnyájak között, amely, ha betör, letiporja és széttépi, és senki sem menthet meg semmit. 9Felemelkedik kezed elnyomóid fölé, és minden ellenséged elpusztul. 10És lészen azon a napon, azt mondja Jehova, hogy kivágom lovaidat közüled, és elpusztítom szekereidet. 11És elpusztítom országod városait, és lerombolom minden erődítményedet. 12És kiirtom a varázslást kezedből, és nem lesznek jövendőmondóid.13 Eltörlöm faragott szobraidat és bálvány műveidet közüled, és többé nem borulsz le kezed alkotása előtt. 14 Teljesen kigyomlálom közüled az aséráidat, és elpusztítom bálványerdőidet. 15 Haragomban és dühömben bosszút állok azokon a népeken, amelyek nem figyeltek rám.

Mikeás 6

6:1Halljátok meg, mit mond Jehova: Keljetek fel, perelj a hegyekkel, és hallják meg a halmok a hangomat! 2Halljátok meg, hegyek, Jehova pereskedését, és ti a hatalmas föld alapjai, mert pereskedik Jehova az ő népével, és Izráellel is perel. 3Ó, népem, mit tettem ellened, és mivel fárasztottalak titeket? Tegyetek tanúbizonyságot ellenem! 4Mert én hoztalak fel titeket Egyiptom földjéről, és én váltottalak meg titeket a rabszolgaság házából, és előttetek küldtem Mózest, Áront és Miriámot.

5Népem, emlékezzetek most, mit tervezett Bálák, Moáb királya, és mit válaszolt neki Bálám, Beór fia. Sittimtől Gilgálig ismerjétek fel Jehova igazságos tetteit! 6Mivel mehetek Jehova elé, mivel hajolhatok meg a Felséges Isten előtt? Menjek-e elé égőáldozatokkal, egyéves borjakkal?

7Vajon Jehovának tetszeni fog-e ezernyi kos, tízezernyi olajfolyam? Vajon odaadjam-e elsőszülöttemet vétkemért, testem gyümölcsét lelkem bűnéért? 8Megmondta neked, ember, mi a jó, és mit kíván tőled Jehova; csak azt, hogy igazságot szolgálj, szeresd a kegyelmet, és alázatos bölcsességel járj Isteneddel. 9Jehova hangja kiált a városhoz, és a bölcs féli a nevedet: „Hallgass a büntetésre és arra, aki küldi azt! 10Vajon sokáig állnak-e még a gonoszok házaiban, a gonoszsággal gyűjtött kincsek és szűk efa (véka), amely átkozott? 11Elnézzem-e a gonoszság mérlegét, vagy a zsákba dugdosott álnok súlyt? 12Mert tele vannak gazdagjai erőszakkal, és lakói hazugságot beszélnek, és nyelvük álnokság a szájukban. 13Ezért én is fájó sebekkel verlek meg, és pusztává teszlek bűneid miatt.

14Eszel majd, de nem laksz jól, és éhségedben meggörbülsz; amit félreteszel, nem mented meg, és amiket megmentesz, azokat kard alá prédálom. 15Vetsz, de nem aratsz; olajat taposol, de olajjal nem kened meg magad; mustot is préselsz, de bort nem iszol. 16Omri törvényeit és Aháb házának minden tettét megtartjátok, és tanácsaikban jártok, hogy csúfsággá tegyelek titeket, lakóit pedig gúny tárgyává, és a népek gyalázkodását viseljétek.

Mikeás 7

7:1Jaj nekem, mert olyan lettem, mint a gyümölcsös szedés után, mint a szüret utáni learatott szólő; nincs egy fürt sem , amit megehetnék; sem egy elsőre érett füge, amire vágyik a lelkem. 2Kivesztek az országból a jámborok, és nincs igaz ember az emberek között; mindannyian vérre leselkednek, kiki hálóval üldözi a testvérét. 3Kezeik gonoszságra hajtják magukat: az uralkodó ajándékokat követel, a bíró megvesztegetést, a nagy ember mohó vágyait nyilvánítja ki, és így járnak kéz a kézben. 4A legjobbak közülük olyanok, mint a tövisbokor, a legigazságosabbak, rosszabbak, mint a tövises sövény. Közeledik a nap, amelyet minden prófétád hirdetett, büntetésed! Akkor lesz majd ámulatuk. 5Ne higgy a barátodnak, ne bízz a fejedelemben; attól, aki a kebleden fekszik, óvd meg szád nyílását. 6Mert a fiú megszégyeníti apját, a lány fellázad anyja ellen; a meny az anyósa ellen; az ember ellenségei a háznép tagjai. 7Én pedig Jehovában reménykedem, várom szabadító Istenemet; Istenem meghallgat engem. 8Ne örülj rajtam, ellenségem! Ha elesem is, felkelek, ha sötétségben ülök is, Jehova a világosságom. 9Jehova haragját viselem, mert vétkeztem ellene, mígnem pert indít ügyemben, és igazságot szolgáltat nekem. Kivisz a világosságra, meglátom igazságát. 10És látni fogja ellenségem, és szégyen borítja azt, aki azt mondja nekem: Hol van Jehova, a te Istened? Szemeim ránéznek, hogy íme, most úgy tapossák, mint az utca sarát. 11Késő a nap, hogy felépítsd falaidat. Azon a napon kitárul a határ! 12Ez egy olyna nap, amikor feljön hozzád: Asszíriából és Egyiptom városaiból, Egyiptomtól a folyamig, a tengertől a tengerig és a hegyektől a hegyekig. 13És pusztasággá lesz a föld lakóival együtt tetteik gyümölcse miatt. 14Legeltesd népedet botoddal, örökséged nyáját, amely egyedül lakik, mint erdő a Karmel közepén, és legeljenek Básánban és Gileádban, mint régen. 15Mint Egyiptom földjéről való kivonulásod napjaiban, csodákat mutatok neki. 16Látják majd a népek, és szégyenkezni fognak minden erejük miatt, kezüket szájukra teszik, fülük megsüketül. 17Nyalogatják a port, mint a kígyó, remegve jönnek elő erődítményeikből, mint a föld csúszómászói, remegve jönnek Jehova, a mi Istenünk elé, és félni fognak tőled. 18Kicsoda olyan Isten, mint te, aki megbocsátja a bűnt, és elengedi öröksége maradékának vétkét? Nem tart haragot örökké, mert szereti az irgalmasságot!

19Visszatér hozzánk, és irgalmasságot ad nekünk, eltapossa álnokságainkat, a tenger mélységébe veted minden bűnüket.

20Tartsd meg a Jákóbnak tett hűségedet, és az Ábrahámnak tanúsított irgalmasságodat, amint megesküdtél atyáinknak a régi időkben.