Az Apostoli Biblia Isten nevével

                                               

                   (A képen Isten neve a görög szövegben)

Isten nevéről 

Az egyetlen igaz Istennek, az Atyának, egyedi neve van, és ez a név יהוה (a legnépszerűbb visszaadása 'Jehova'). Ez az egyedi név közel 7000-szer jelenik meg az Ószövetségben, az ókori görög fordításokban is, amint azt Alexandriai Kelemen (II-III.) írásaiból, a Stromata könyvéből, és Jeromos (IV-V.) írásaiból, a Vulgata nevű fordításának előszavából megtudjuk. A Talmudból pedig megtudjuk, hogy ez a név az evangéliumokban is létezett.

Figyelemre méltó különbségek az Ószövetségi héber és görög kéziratok között

Nem a Septuaginta volt az első Bibliafordítás.

Az első hosszabb szöveg héber nyelvről egy másik nyelvre történő fordítása az úgynevezett „Ószövetségből” készült, görög nyelven. Állítólag az ötlet II. Ptolemaiosz egyiptomi királytól vagy a könyvtárosától származott (Izrael akkoriban az ő uralma alatt állt), és Izrael uralkodó elitje pozitívan fogadta, akik teljesítették a király kérését, és a király által kért számú bölcset küldtek Alexandriába. Már korábban is létezett egy görög fordítás, de ezt nem tartották megfelelőnek, még a görög királyi udvarban sem.

A rabbik és a nép azonban nem fogadta jól ezt sem, mivel a fordítók bizonyos okokból itt-ott szándékosan helytelenül fordítottak.  Elégedetlenségük olyan nagy volt, hogy a fordítási munka befejezésének napját gyász- és böjtnappá nyilvánították (Tebet 8). A fordítást görögül „Hebdomikonta”-nak (vagy Evdomikonta) és később „Septuaginta”-nak (latinul rövidítve LXX, ami divatos kifejezéssé vált) nevezték. Nevét a fordításban részt vevők hozzávetőleges számáról kapta, egyesek szerint 70, mások szerint 72 ember, Izrael minden törzséből hat tudós. Kizárólag a Pentateuch (Mózesnek tulajdonított öt könyv) fordítására összpontosítottak, minden munkanapon (azaz a hét hat napján) lelkiismeretesen és szorgalmasan dolgoztak reggelitől délután öt óráig, és 72 nap alatt befejezték a munkát (azaz a Biblia első öt könyvét).

Furcsa módon a Septuaginta a Teremtés (1Mózes) könyvében szereplő évszámok eltérő változatát tartalmazza, mint a héber szövegek, ez a változat vagy a kézirat íróitól származik, vagy később jelent meg egy bizonyos másolótól.

Egy példa (több is van):

„Ádám kétszázharminc évet (230) élt, és akkor fia született neki, az ő képmására” Bizánci Septuaginta (ortodox)

„Amikor Ádám százharminc (130) éves volt, fia született neki” Masoretikus szöveg (zsidó)

Jelentős különbségek vannak a Septuaginta és a Masoretikus szöveg között, különösen a számok és implicit módon az évek tekintetében, például a Septuaginta Ádámtól az özönvízig 2262 évet mutat be, míg a Masoretikus szöveg csak 1656 évet. Az özönvíztől Ábrahám elhívásáig a Septuaginta 1307 évet, míg a Masoretikus szöveg 427 évet mutat be.

Függetlenül attól, hogy ki tette (a szerzők vagy egy későbbi másoló), a felmerülő kérdés ugyanolyan fontos: „Miért tették?” Mi volt a céljuk ezzel?

Emiatt, valamint más nézeteltérések miatt a Jamniában (kb. i. sz. 90-ben) összegyűlt zsidó tudósok nagytanácsa a Septuaginta revízióját javasolta, ezt a munkát egy Aquila nevű korábbi keresztényre bízva, aki a nagy rabbi, Akiba prozelita és tanítványa lett. Aquila egy amolyan gnosztikus eretnek álkeresztény volt, a római császár rokonai közül, aki miatt kivégezték Jeruzselem második püspökét, akivel összeveszett, az imádat miatt.

A Jamniában (más néven Jabnéban) összegyűlt zsidó tudósok nagytanácsa tisztázta az ihletettnek tekintett könyvek kánonját, elutasítva az „apokrifnak” tekintett könyveket, amelyek közül néhányat a Septuagintába is beillesztettek. A Septuaginta apokrif könyvei mellett az esszénusok könyveit is elutasították, mint például Énok könyvét, a Jubileumok könyvét stb. Ezért Aquila változata nem tartalmazta ezeket a könyveket, és végül ez a kánon is uralkodott a keresztény világban. Ezen a zsinaton az Énekek éneke című könyvet Akiba főrabbi kezdeményezésére beillesztették az Ószövetség kánonjába.

Néhány dolog a tanult szinópéi Aquila (a zsidók között Onkelus vagy Onkelos néven ismert) változatáról:

Aquila a nagy rabbi Akiba tanítványa volt, miután először keresztény volt, majd áttért a judaizmusra, mert nézeteltérése volt az akkori Jeruzsálemi püspökkel, a csillagok felöl. Aquila szerint a csillagok égi istenek és ezért imádni is lehet őket.

Állítólag fordításában egyszerű és közvetlen nyelvet használt, és ahol az isteni névvel találkozott, ott nem fordította le, a görög szövegben paleohéber betűkkel írta le, feltehetően a Septuaginta hagyomány szerint. Néhány évvel a második világháború után Egyiptomban az 1. századból származó papiruszdarabokat fedeztek fel, egy görög szöveggel, amelyen az isteni név héber betűkkel szerepelt.

Felmerülhet a kérdés, hogy létezett-e ilyen értelemben vett hagyomány, amelyet ő is használt, vagy egyszerűen csak kitalálta ezt az ötletet?

Origenész Hexaplájában (az Ószövetség hat változata, hat párhuzamos hasábban írva) Aquila változata a harmadik volt a héber szöveg és a görög betűkkel írt héber szöveg után, ezt követte Symachus (zsidó-keresztény ebionita) akadémiai fordítása, a Septuaginta-változat Origenész jegyzeteivel, és Theodotion tudós (2. századi, zsidó származású) változata.

Ezeken a változatokon kívül egy második és egy harmadik kiadásban két másik fordítást is csatoltak ezekhez a szövegekhez, az antiochiai Lukian és a caesareai Pamphilius fordítását. Jeromos, a latin Biblia-fordítás szerkesztője (IV-V sz) még látta Isten héber nevét az akkori ógögög Ószövetségben.

Hányszor jelenik meg Jehova Isten neve a mai Biblia maszoréta héber irataiban?

1Mózes: 165 - szor

2Mózes: 398

3Mózes: 311

4Mózes: 396

5Mózes: 550

Józsué: 224

Bírák: 175

Ruth: 18

1Sámuel: 320

2Sámuel: 153

1Királyok: 257

2Királyok: 277

1Krónikák: 175

2Krónikák: 384

Ezsdrás: 37

Nehémiás: 17

Eszter: 0

Jób: 32

Zsoltárok: 695

Példabeszédek: 87

Prédikátor: 0

Énekek Éneke: 0

Ézsaiás: 450

Jeremiás: 726

Siralom: 32

Ezékiel: 434

Dániel: 8

Hóseás: 46

Jóel: 33

Ámosz: 81

Abdiás: 7

Jónás: 26

Mikeás: 40

Náhum: 13

Habakuk: 13

Sofóniás: 34

Haggeus: 35

Zakariás: 133

Malakiás: 46-szor

-----

Összesen körülbelül 7000 alkalommal.

A bibliai naptár

A Holt Tengeri Tekercsek Bibliai naptára (a papi naptár) szerint az év tavasszal kezdődik, 12 hónapból áll, négy egyenlő számú évszaka van (minden évszak 91 napos) és az év első napja, azaz niszán hó 1-je, a hét negyedik napján van minden évben (azaz szerdán). Minden hetedik évben pedig 7 napot adnak hozzá (ez a szombatév). Ezt a ciklust követve a mai napig, a kalendáriumi helyzet a következő:

2025-ben a niszán 1. március 19-én volt.

2026-ban a niszán 1. március 18-án lesz.

2027-ben a niszán 1. március 17-én lesz. 

2028-ban a niszán 1. március 16-án lesz. 

2029-ben a niszán 1. március 15-én lesz.

2030-ban a niszán 1. március 14-én lesz.

2031-ben a niszán 1. március 19-én lesz.

2032-ben a niszán 1. március 18-án lesz.

2033-ban a niszán 1. március 17-én lesz.

2034-ben a niszán 1. március 16-án lesz.

2035-ben a niszán 1. március 15-én lesz.

2036-ban a niszán 1. március 14-én lesz.

2037-ben a niszán 1. március 19-én lesz

2038-ban a niszán 1. március 18-án lesz.

Mindezek a dátumok mindig a hét negyedik napjára, azaz szerdára esnek, mivel ez az első év első napja a Teremtés könyve 1 Mózes 1:14,19 szerint és az évkör eleje mindig szerdán van. Ezek szerint minden év egyenlő, kivéve a hetedik évet, a szombatévet, amely 7 nappal hosszabb. E naptár szerint az ünnepek mindig ugyanarra a heti napra estek minden évben, azaz minten husvét mindig keddi napon volt.

Niszán hónapjában tartották a pészahot (az egyiptomi kivonulás emlékét), a  Mózes törvénye szerint.

Miért kezdődik mindig a hét negyedik napján (szerdán) a bibliai év? Mert a negyedik napon teremtette Isten az évet a maga időszakaival. És ha az első évben a hét negyedik napján volt az első kalendáriumi nap, minden évben ugyanakkor van.

1Mózes 1:14 És monda Isten: "Legyenek világító testek az ég mennyezetén, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és legyenek jelekként, amelyek meghatározzák a kijelölt időket és az esztednők napjait."

A fenti esemény a hét negyedik napján történt, a bibliai napok sorrendje szerint számolva, ahol a hetedik nap a szombat, az első nap pedig a vasárnapnak felel meg, tehát a negyedik nap szerda volt:

1Mózes 1:19 És lett este, és lett reggel, a negyedik nap.

Niszán hónapjában a zsidók megünneplik a pészahot és a kovásztalan kenyerek 7 napos ünnepét, megemlékezve az egyiptomi rabszolgaságból való kivonulásról és felszabadulásról.

A „Mózes élete” című könyvben, melynek szerzője egy rabbi családból származó zsidó, Yedidia Haalexandroni (Kr. e. 15/10. - kb. u. 54, görög nevén Alexandriai Philón), azt írja, hogy Mózes a tavaszi napéjegyenlőségből számította ki az újévet. Ugyanezt írta Joseph Ben Matityahu Hacohen (Kr. u. 37. - kb. u. 100.) zsidó papi családból és Caesareai Euszebiosz püspök (Kr. u. 265. - kb. u. 340.), teológus, apologéta és a keresztény egyház történésze, és a Talmud is.

A bibliai újév tehát azon a héten következik be, amelyben a tavaszi napéjegyenlőség bekövetkezik, 7 napos ciklikussággal, ami azt jelenti, hogy minden évben egy napi eltérés van - azaz egy nappal korábban lesz az elmult évhez képest, 7 éven keresztül, ezért minden 7-dik évben további 7 napot kell hozzáadni az év utolsó hónapja után.

Mivel az első újév a hét negyedik napján (a római naptár szerint szerdán) következett be, minden év és minden évszak ezen a napon kezdődött.

Mi a napéjegyenlőség? Az „equinox” kifejezés latin eredetű, és azt jelenti, hogy „egyenlő az éjszaka” és a nappal. Így a napéjegyenlőség azt a pillanatot jelöli, amikor az éjszaka egyenlő a nappallal. Ez akkor következik be, amikor a Nap közvetlenül az egyenlítő felett van, évente kétszer, márciusban és szeptemberben, a tavasz, illetve az ősz kezdetét jelezve.

A korabeli források szerint Jézus idejében a jeruzsálemi templomban két napon át volt a pészahi bárány áldozata, a sok kérés miatt (Niszán 14-én és 15-én). Ezért halt meg Krisztus 15-én, szerdán.

A hét napjai 

A Bibliában a hét napjai az alábbi sorrendben vannak

1. A hét első napja (Vasárnap)

2. A hét második napja (Hétfő)

3. A hét harmadik napja (Kedd)

4. A hét negyedik napja (Szerda)

5. A hét ötödik napja (Csütörtök)

6. A hét hatodik napja (Péntek) 

7. A hét hetedik napja (Szombat)

A Biblia-i alapokon álló naptár

A tavaszi évszak hónapjainak napjai

1. hónap = Niszán

 

       5  12  19  26

       6  13  20  27

       7  14  21  28

 1    8  15  22  29

 2    9  16  23  30

 3  10  17  24

 4  11  18  25             

 

2. hónap = Ijár

 

        3  10  17  24

        4  11  18  25

        5  12  19  26

        6  13  20  27

        7  14  21  28

 1     8  15  22  29

 2     9  16  23  30        

 

3. hónap = Siván

 

 1    8  15  22  29

 2    9  16  23  30

 3  10  17  24  31

 4  11  18  25 

 5  12  19  26 

 6  13  20  27

 7  14  21  28

 

A nyári évszak hónapjainak napjai

 

4. hónap = Tammuz

 

       5  12  19  26

       6  13  20  27

       7  14  21  28

 1    8  15  22  29

 2    9  16  23  30

 3  10  17  24

 4  11  18  25 

 

5. hónap = Av

 

       3  10  17  24

       4  11  18  25

       5  12  19  26

       6  13  20  27

       7  14  21  28

 1    8  15  22  29

 2    9  16  23  30

 

6. hónap = Elul

 

 1    8  15  22  29

 2    9  16  23  30

 3  10  17  24  31

 4  11  18  25 

 5  12  19  26 

 6  13  20  27

 7  14  21  28

 

Az őszi évszak hónapjainak napjai

 

7. hónap = Tishri

 

       5  12  19  26

       6  13  20  27

       7  14  21  28

 1    8  15  22  29

 2    9  16  23  30

 3  10  17  24

 4  11  18  25 

 

8. hónap = Cheshvan

 

      3  10  17  24

      4  11  18  25

      5  12  19  26

      6  13  20  27

      7  14  21  28

 1   8  15  22  29

 2   9  16  23  30

 

9. hónap = Kislev

 

 1    8  15  22  29

 2    9  16  23  30

 3  10  17  24  31

 4  11  18  25 

 5  12  19  26 

 6  13  20  27

 7  14  21  28

 

A téli évszak hónapjainak napjai

 

10. hónap = Teves

 

       5  12  19  26

       6  13  20  27

       7  14  21  28

 1    8  15  22  29

 2    9  16  23  30

 3  10  17  24

 4  11  18  25 

 

11. hónap = Shevat

 

       3  10  17  24

       4  11  18  25

       5  12  19  26

       6  13  20  27

       7  14  21  28

 1    8  15  22  29

 2    9  16  23  30

 

12. hónap = Adar

 

 1    8  15  22  29

 2    9  16  23  30

 3  10  17  24  31

 4  11  18  25 

 5  12  19  26 

 6  13  20  27

 7  14  21  28

 

+ 7 nap (minden hetedik szombat értékű kalendáriumi évben)

 

A BIBLIKAI HÉBER NAPTÁR Rómában jól ismert volt. A rómaiak nagyon jól tudták, hogy a héber naptárban vannak olyan hónapok, amelyekben a szombat a hónap harmincadik napjára esett. Horatius római költő „Szatíráiban” (I.9. 67-70) utalt a „tricesima sabbatára”, a „harmincadik napi szombatra”:

 "Horatius: Nem kétlem, miért akarsz velem titokban beszélni, mondtad"

 "Fuscuc: "Jól emlékszem, de jobbkor hadd szóljak: ma van a 30-din napi szombat: akarod, hogy megbántsuk a körülmetélt zsidókat?"

Négy ilyen szombat volt, így a holt-tengeri tekercsekben szereplő naptárt Horatius mondása megerősíti.

Quintus Horatius Flaccus, (született: Kr.e. 65. december 8., Venosa; meghalt: Kr.e. 8. november 27., Róma) a római irodalom "aranykorszakának" ("Augusztus százada") vagy az "Augusztus-korszaknak" egyik legfontosabb római költője, Cicero halála és Augusztus császár halála közötti időből.

 

A holdszombati naptár téves volta megerősíti a holt-tengeri tekercsekben talált bibliai héber BIBLIA NAPTÁRT

 

A Lunar Sabbath (Hold Szombat) egy téves elképzelés, amely szerint a sabbat napja a holdfázisokon alapul, és hogy a hónap 8., 15., 22. és 29. napja szombatnap.

A Szentírás nem támasztja alá ezt a tanítást, ellenkezőleg, egyértelmű bizonyítékok mutatják, hogy ez nem igaz.

A 2Mózes 16:1 világosan elmondja nekünk, hogy „a második hónap tizenötödik napján” megérkeztek a Sínai pusztába. Így a második hónap 15. napján utaztak. A bibliaverset követő magyarázat után, a hébereknek ez lett mondva: "Holnap a pihenés napja van, a szombat, amelyet Jehovának szenteltek." (2Mózes 16:23). Ezért a második hónap egyik szombatja a hónap 16-ára esik (lásd a második hónap ábráját). Itt van tehát a pontos bizonyítékunk a Bibliából a holt-tengeri tekercsekben található naptár pontosságára vonatkozóan.

 

A Bibliának itt is igaza van.