Pál apostol második levele a Thesszalonikabeliekhez (3 fejezet)

2 Thesszalonikabeliekhez 1

1:1 Pál, Szilvánusz és Timóteus a thesszalonikai gyülekezetnek, amely Istenben, a mi Atyánkban és az Úr Jézus Krisztusban van: 2 Kegyelem néktek és békesség az Atya Istentől és az Úr Jézus Krisztustól. 3 Hálát adni tartozunk az Istennek mindenkor tiértetek, testvéreim, amint az méltó is, mert hitetek felette igen növekszik, és mindnyájatokban bőséges a szeretet egymás iránt. 4 Annyira, hogy mi magunk is dicsekedhetünk veletek az Isten gyülekezeteiben a ti türelmetekkel és hitetekkel minden üldöztetésben és szorongattatásban, amelyet elszenvedtek. 5 Ez jele Isten igazságos ítéletének bizonyítékaként, hogy méltóknak bizonyuljatok az Isten országára, amelyért szenvedtek is. 6 Mert igazságos dolog Isten előtt, hogy megfizessen szorongattatással azoknak, akik titeket szorongatnak. 7 És titeket, akiket szorongatnak, vigasztaljon velünk együtt Jehova Jézus megjelenésekor a mennyből az ő hatalmas angyalaival, 8 lángoló tűzben, és bosszút állva azokon, akik nem ismerik Istent, és akik nem engedelmeskednek a mi Urunk Jézus evangéliumának, 9 akik örök pusztulásra ítéltetnek az Úr színe elől és hatalmának dicsőségétől, 10 amikor eljön, hogy megdicsőüljön szentjeiben, és csodálják mindazok, akik hisznek, mert a mi bizonyságtételünknek hittek közöttetek azon a napon. 11 Ezért imádkozunk mindenkor értetek, hogy a mi Istenünk méltóknak tartson titeket az elhívására, és erőteljesen teljesítse be minden jó tetszését és a hit cselekedetét, 12 hogy megdicsőüljön a mi Urunk Jézus neve bennetek, ti ​​pedig őbenne, a mi Istenünk és az Úr Jézus Krisztus kegyelme szerint.

2 Thessalonikabeliekhez 2

2:1 Kérünk pedig titeket, testvéreim, a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére és hozzá való gyülekezésünkre, 2 hogy ne hagyjátok magatokat egyhamar eltántorítani józan eszetektől, és ne is zavarjon meg titeket sem szellem, sem szó, sem egy mi tőlünk származó levél, mintha már eljött volna Jehova napja. 3 Senki se hitessen titeket semmiképpen, mert nem jön el az addig, csak ha előbb eljön a szakadás, és megjelenik a törvénytelenség embere, a kárhozat fia, 4 aki ellene veti magát, és fölébe emeli magát mindannak, amit Istennek vagy istentiszteletre méltónak neveznek, annyira, hogy beül az Isten templomába, és Istennek mutogatja magát. 5 Nem emlékeztek-e, hogy ezeket már korábban megmondtam nektek? 6 Most pedig tudjátok, mi tartja vissza és miért fog kinyilatkozni csak a maga idejében. 7 Mert a törvénytelenség titka már működik, mígnem azt, aki most visszatartja, el nem távolítják az útból. 8 És akkor megjelenik a törvénytipró, akit az Úr Jézus szájának leheletével megöl, és jelenlétének nyilvánvaló megjelenésével elpusztít, 9 akinek eljövetele a Sátán munlája minden hatalommal, jelekkel és csodákkal, 10 és minden hamisság megtévesztésével azok számára, akik elvesznek, mert nem fogadták be az igazság szeretetét, hogy üdvözülhessenek. 11 És ezért küldi rájuk Isten a tévelygés erejét, hogy higgyenek a hazugságnak, 12 hogy kárhozatra jussanak mindazok, akik nem hittek az igazságnak, hanem a hamisságban gyönyörködtek. 13 De hálát kell adnunk Istennek mindenkor tiértetek, testvérek, akiket Jehova szeret, mert Isten kezdettől fogva elhívott titeket üdvösségre a szellem megszentelése és az igazságba vetett hit által, 14 amire elhívott titeket a mi evangéliumunk által, a mi Urunk Jézus Krisztus dicsőségére. 15 Ezért, testvéreim, álljatok szilárdan, és tartsátok meg azokat a rendeléseket, amelyeket akár szóban, akár levelünkben tanultatok. 16 Maga pedig a mi Urunk Jézus Krisztus és az Isten, a mi Atyánk, aki szeretett minket, és kegyelméből örök vigasztalást és jó reménységet adott nekünk, 17 vigasztalja meg szíveteket, és erősítsen meg titeket minden jó cselekedetben és beszédben.

2 Thessalonikabeliekhez 3

3:1 Végül, testvéreim, imádkozzatok értünk, hogy Jehova igéje szabadon terjedjen és dicsőüljön, ahogyan nálatok is. 2 És hogy megszabaduljunk az esztelen és gonosz emberektől, mert nem mindenkinek van hite. 3 De hű az Úr, aki megerősít titeket és megőriz a gonosztól. 4 És bizakodunk az Úrban felőletek, hogy megteszitek és meg is fogjátok tenni azokat, amiket parancsolunk. 5 Az Úr pedig irányítsa szíveteket Isten szeretetére és Krisztus türelmére. 6 Most pedig, testvéreim, az Úr Jézus Krisztus nevében parancsoljuk nektek, hogy küldjetek el minden testvértől, aki rendetlenül él, és nem a tőlünk kapott rendelés szerint. 7 Mert ti magatok tudjátok, hogyan kövessétek a példánkat, mivel nem éltünk rendetlenül közöttetek, 8 és senkinek a kenyerét sem ettük ingyen, hanem fáradsággal és vesződséggel dolgoztunk éjjel-nappal, hogy senkinek se legyünk terhére közületek. 9 Nem azért, mert nincs rá hatalmunk, hanem hogy példát adjunk nektek, hogy minket kövessetek. 10 Mert amikor nálatok voltunk, ezt parancsoltuk nektek, hogy ha valaki nem akar dolgozni, ne is egyen. 11 Mert halljuk, hogy vannak köztetek némelyek, akik rendetlenül élnek, nem dolgoznak, hanem lustálkodnak. 12 Az ilyeneket pedig az Úr Jézus Krisztusban parancsoljuk és intünk, hogy csendben dolgozzanak és a maguk kenyerét egyék. 13 Ti pedig, testvéreim, meg ne restüljetek a jó cselekvésében. 14 Ha pedig valaki nem engedelmeskedik levelünkben írt beszédünknek, jegyezzétek meg, hogy ne legyetek vele közösségben, hogy szégyenkezzen. 15 És ne ellenségként bánjatok vele, hanem testvérként intsétek. 16 Maga a békesség Ura pedig adjon nektek békességet mindenkor, mindenképpen. Az Úr legyen mindnyájatokkal!

17 A köszöntést én, Pál saját kezemmel írom, amely jel minden levélben, így írok. 18 A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme legyen mindnyájatokkal!